Annak idején volt egy tanárom, aki rendszeresen felolvasott azokból a hülyeségekből, amiket leírtunk neki a felmérőkben, és mindig dőltünk a röhögéstől. Akkor nem hittem volna, hogy tényleg képesek ekkora ökörségeket írni a diákok, de az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy mégis. Itt olvasható egy kis ízelítő.
2015. július 29., szerda
2015. július 27., hétfő
IX.E - Szövegértési felmérő: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (részlet)
Dunya egy nagyon elsietett lány, tehát úgy értelmezem a szövegből, hogy soha nem fontolja meg a válaszait.
Petrovics egy udvarias ember, mert a levelet úgy írta, mint egy udvarias ember.
X.E - Szövegértés felmérő - Pázmány
Ha a gyermeket nem verik meg, nem kap pofont, akkor nem fog emlékezni, hogy mit szabad és mit nem, és így megtudja a gyerek, hogy hol a helye a családban és a tisztelet.
Azért kell főzésre tanítani, mert ez az asszony legfontosabb feladata.
2015. július 23., csütörtök
XI.D - Dolgozat - Mikszáth: A bágyi csoda
Vér Klára egy takaros asszony, szerelmes típus és lelkiismeretes és könnyen megbántható volt.
A cím arra sugall, hogy volt egy bágyi csoda, vagyis egy bágyi malom, ahol a malomban nagy csodák, akár szerelmi érzések kimutatása, visszajelentítése tudható meg.
2015. július 22., szerda
XI.E - Verselemzés - Vajda: A vaáli erdőben
Műfaja késői romantika, életkép.
A vers ríme félrím, ritmusa halk, hangsúlyos.
A versben számomra a lírai én beszél, a mély vadonban játszódik, sem az, hogy milyen napszakban játszódik.
A vers műfaja elégia, mert érzésekről szól, végén az elhúnyásról beszél, szomorkás a hangulata.
A mű keletkezési körülményei, hogy milyen lenne, ha ott lenne a vaáli erdőben.
IX.E - Dolgozat
Szerintem ennek a szövegnek az üzenete az, hogy nem szabad olyan dolgot tenni, amit nem szabad.
2015. július 21., kedd
XII.E - Dolgozat - Mikszáth: Tímár Zsófi özvegysége
Ez a mű realista alkotás, mert nincs kidíszítve számomra érthetetlen, giccses szóalkotásokkal, elemekkel.
XII.D - Verselemzés - Kosztolányi: Őszi reggeli
A vers ríme nem ismert.
A vers képrendszere nem túl dús, viszont találhatunk benne egyaránt auditív és vizuális képeket is.
Kosztolányi Dezső ezt a művet egy magányosabb pillanatában írhatta, amikor elgondolkodott a természet változásain, amiket nem igazán értett.
A vershelyzete eléggé bonyolult.
A vers műfaja elbeszélés, mert leírja, hogy az ősz milyen beteg gyümölcsöket hozott.
A vers hangulata közepes, néha emelkedő hangneme beszél és néha csendben.
XII.D - Dolgozat - Mikszáth: Tímár Zsófi özvegysége
Belső tulajdonságai az, hogy szeret félrelépni, de azután megbánja, amit csinált, a szíve mindig jó, a lelke végképp nincs elromolva.
A novella tartalmaz cselekményt és szereplőket.
Regény és novella íródott a realista korból.
2015. július 13., hétfő
X.E - Dolgozat - Kármán: Fanni hagyományai
A szerelem nem csak szakítással érhet véget, hanem a tragédia is közbe játszódhat.
Fanni azon gondolkodik, hogy ki lehetett az ifjú a versben.
A versben Fanni kapcsolata más szereplőkkel nagyon jó a viszony másokkal.
Úgy mesélve írja le a történetet, mintha megtörtént volna és mintha saját maga játszódná.
Azért nem értek egyet a kijelentéssel, mert ha valakibe belé szerec és azt nem könnyen tudod elfelejteni ha csak nem szereted és mégis vele vagy.
Egyet értek a kijelentéssel azért, mert a szerelem jó dolog a belső érzelmek.
A szerelem mulandó, de hamar szerelmes lehet lenni.
Ki kell próbálni az érzést, és csak akkor lehet írni és gondolni.
Józsival a kapcsolata homályos, mivel nem tudja eldönteni, hogy most milyen kapcsolatot alakítson ki vele.
Epikus formában van leírva.
Én azt javaslom mindenkinek, hogy aprólékosan gondolkodjanak, mert van idő.
Az író Kármán József Fanni benne van a szövegben a "Fanni kisasszony és a énelbeszélés.
Ezt az érvelésemet avval indoklom, hogy nem elég szeretni, kell tudni szerelmesnek lenni.
A főszereplő rendkívülien érezte magát, félénk és parasztos volt.
Fanni kisasszony arról gondolkodott, hogy vidám kell legyen, ha bemegy a farsangba a kapun keresztül.
Az énelbeszélés az etikához tartozó ábrázolásmód.
A szöveg témája az énelbeszélés.
Fanni egy nagyon félénk és rémült kislány. Szomorú, de megpróbál uralkodni akarata ellenére és érzelmét írja le.
Az énelbeszélés egyes szám első személyben íródik, aki azt írja le, hogy mi történik vele.
A szöveg főszereplője T-ai Józsi, aki arról gondolkodik, hogy ma játék és a királyányt akarja megszólítani a többi szereplő segítségével, aki a vendégekkel jóban van.
Én egyet értek az idézetről, mert a szerelem jön de hamar elmúlik ha nem ügyelsz rá és nem óvod elmúlik.
Az akaratnak is van része a szerelemnek, mert aki akar valamit és a másik is akarja az sikerülni is fog.
A szerelem olyan mint egy havazás mikor pilinkézik akkor megismered mikor már jól havazik akkor nagyon ég a szerelem lángja és mikor elmúlik a havazás akkor már vége a szerelemnek ha nem annyira szoros a kapcsolat.
Én evvel a szöveggel egyet értek, egy szép kis szövegnek tartom.
Ha egy nőbe szerelmes vagy és ménsz az ucán és meglác egy másik nőt lehet, hogy szerelmesebb leszel mént akibe edig voltál.
Nem lehetünk mindig ugyanabba a nőbe vagy emberbe szerelmesek (vagy igen).
A szöveg témája a tánc, farsangi tánc, ahol táncol az egész ember. A szöveg főszereplője Fanni felvidult, víg lett, ő is lopta a táncot.
A szöveg főszereplője Fanni, jó tulajdonságai vannak, de kissé szomorú volt, de felvidámították.
A szöveg arról szól, hogy egy táncba hívják Kármán Józsefet, aki írta ezt az énelbeszélést. Néhányan el is mentek egy táncba, de ott neki nem volt kedve mulatozni. Később mégis bekapcsolódott a táncba, aztán leült pihenni, és akkor megpillantott egy szép hölgyet, akit félve lesett, úgy érezte beleszeretett.
A szöveg témája a hagyomány. Mennek a kastélyhoz, hogy tartsák meg a Fanni hagyományait.
A cím is erre utal, farsangról szól, de a végén már töprengés is van benne.
Ez az elbeszélési mód az események voltát igazolja, ezen kívül vallomásos jellegű.
Vannak olyanok, akik nem akarnak szerelmesek lenni, mert sokat csalódtak már. Erre jó a Máté Péter: Egyszer véget ér! dala.
A szöveg témája egy kastélyba mentek megünnepelni a farsangot, ahol kiderült, hogy a lírai én szerelmes Terézbe.
A szöveg énelbeszélés, mert a költő leírja érzéseit, gondolatait.
A főszereplő stresszes természetű, lehetséges, hogy visszahúzódó volt.
A szöveg főszereplője T-ai Józsi, jólelkű ember, szeret táncolni, és szereti a szép nőket. Arról gondolkodik, hogy jó, hogy megjöttek, és a királylányt ő akarja megtáncoltatni. A többi szereplővel jó kapcsolata van, mindenkit bíztat a jóra, és mindenki mellett kiáll.
Én igen egyet értek az idézettel, mert ha az ember szerelmes lesz valaki és például egy idő után ő is beléd szeret úgyis vége lesz mert meg unják egymást, hogy nincs semmi újdonság mindig ugyan az.
A szöveg főszereplője egy herceg, aki nagyon komoly, ugyanakkor nagyon izgul, ideges, amikor párt kell választania. Végül táncol Terézzel, de annyira magán kívül van, hogy táncolni se tud, és amikor megtudja, hogy Teréz kinek a lánya, szíve ólommá változik és a könnyek fojtogatják.
2015. július 11., szombat
XI.F - Verselemzés - Vajda: A vaáli erdőben
A vers alapgondolata a vaáli erdő, tehát a lírai én a versben alapgondolatnak azt vette, hogy a vaáli erdőről ír, leírja, hogy milyén és hogy milyennek képzeli el aztot.
A vaáli erdőben című vers az utal, hogy milyen erdő és hol van.
Az a kapcsolat a cím és a vers között, hogy erdő és ház, hogy ott szeretne élni.
Lírai műfaj ez a költemény.
A versnek a műfaja tájleíró műfaj, ezt lehet tudni onnan, hogy a költő bemutat egy tájat.
A vers műfaja anekdota, mert csendes, nyugodt életre vágyik.
A műfaja vers, vannak benne rímek, jelen van a lírai én.
XI.F - Verselemzés - Vajda: Nádas tavon
A mű keletkezési körülménye is innen fakad, mert láthatjuk, hallhatjuk, hogy mi történik a nádas tón és környékén.
A mű sajátos belső szerkezete oszlopokból áll, amiből 2 található, és egy szakasz, ami a két oszlopot úgyond összeköti.
A hangulata, hangneme patetikus, olyan ábrándatos, csodálatos, gyönyörű, ugyanakkor egyes részek kérdésére nem kapunk választ.
A költő meghatározza a vers keletkezési körülményeit és saját helyzetét is.
A költemény műfaja tárgyleíró költemény, mivel különböző dolgokról beszél, szól a vers.
A vers hangulata, hangneme nyugodt, türelmes, vidám a hangulata, határozott és kitartó.
Nincsenek feltűnő és megszokott veszélytől eltérő hangnemek.
A cím egy tó és körüli tájra utal.
A lírai én beszél a műben, aki azt írja le, a vers egy meleg nyári gyönyörű napról szól.
2015. július 7., kedd
XII.D - Szövegértési felmérő - Kosztolányi: Szeretlek
Nagyon össze van zavarodva és tétségbe esett.
Szerintem a "szeretlek" szó azért idegesítő, mert hiába egy egyszerű szó, mégis nagy jelentőséggel bír, ezáltal hosszas és mély gondolkodásra adva okot. Sokat gondolkodni egy egyszerű dolgon, az nagyon idegesítő.
Nagyon elhatározott érzésekkel rendelkezett.
A narrátor Rózsi iránt előre nagy érzelmeket élhetett.
Elérzékenyült, elpityeredett, amikor a férfi durván felelt meg szerelmi kinyilvánítására.
Egy másik példa lehet az is, ami arra utal, hogy szerintem nem igaz ez a kijelentés a szüleimmel való összejövetel.
Nem értek egyet ezzel a kijelentéssel, mert jól érezzük magunkat ahová elmegyünk.
2015. július 6., hétfő
XI.D - Verselemzés - Ady: Kocsi-út az éjszakában
A cím értelmezése az, hogy valakit az éjszaka egy kocsi-úton kíséri egy szekér.
Éjszaka egy kocsi-úton mesélődik el a helyszín.
A mű alapgondolata a szerelemről, a szerelmi érzelmek elmondásáról szól, amit tájban hasonlítja össze és beletörődését is leírja.
A mű alapgondolata a vers szomorkás, bánatos.
Minden szakasz ugyanabban a mondatban kezdődik.
A cím nem igazán függ a szöveghez, de az éjszakával kapcsolatos dolog.
Fájó szíve és szerelemről szól a vers, de ugyan nem kapcsolódik a vers címéhez.
A vers műfaja dráma, mert szó van az érzelmekről.
A vers műfaja szerelmi vers.
A műfaj szomorkás keserű.
2015. július 1., szerda
X.E - Verselemzés - Balassi: Hogy Júliára talála, így köszöne néki
A vers a szerelemről szól, és kifejezi, hogy a lírai én fülig bele van esve Júliába.
Ahogy Júliát megtalálja a költő, szépeket mond rája.
A költemény alapgondolata ironikus, idillikus.
A lírai én szempontjából olvashatjuk a verset.
A lírai én többnyire Júliával beszél, nagyon odáig van érte, udvariasan és szerelmes belé.
A vers hangulata idillikus, áramszerűen tökéletes.
Balassi rátalált valahol Júliára és ezt nem lehet tudni, melyik évszakban.
Balassi érzelmeket fejez ki Júlia iránt, és ezt versben írja le.
A műfaja dal, mert érthető szavakból áll, könnyű a megértése, kevés a terjedelme stb.
A vers műfaja dal azért, mert a versben a költő felmagasztalja azt a személyt, amely a versben jelen van.
A vers ríme bokorrím, ritmusa dallamos.
A vers alapgondolata az, hogy megjelenik a lírai én, hogy a költő szereti, és már várja, hogy találkozzanak egymással.
A versben a lírai én beszél a szerelméhez, ők szoros kapcsolatban állnak egymással, mert szerelmesek.
A műfaja dal, mert a vers szerelmes dal.
A vers műfaja árszpoétika, mert a költő az érzéseit írja le.
A lírai én Júliához és szerelmes módon beszél.
Azért dal, mert rímelnek a sorok egymással és el lehet énekelni.
Az író szerelmes a versben elhangzott Júliába.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)