X.E - Dolgozat - Barokk eposz

Az eposz történeteket mesél el, lényege szerint a külvilágra irányul.

A magyarok 500 voltak, és amikor a törökök úgy döntöttek, hogy megtámadják a várat, és meg is támadták.

Az eposzt az antik kor jellemzi.

A barokk eposzban inkább humanisták vannak.

IX.E - Felelés - Lírai műfajok

- Milyen lehet egy vers ritmusa?
- Hát...
- Kétféle lehet, melyek ezek?
- Hát gyors és lassú.

X.F - Verselemzés - Petőfi: Az én szerelmem

A költő kapcsolatba kerül a verssel, mert elképzeli és leírja az általában tökéletes szerelmét.

A vers a szavak, hangok terén elszánt, elégedetlen. Használ benne szép, gyengéd, de elkeseredő szavakat is.

A vers ritmusa nyugodt.

A vers műfaja irónia.

Valószínűleg Petőfi egy gyengébb pillanatában költötte ezt a verset, amikor egy dolog vagy egy személy miatt elbizonytalanodott.

IX.F - Verselemzés: Petőfi: Az én szerelmem

A vers megírásának ihletét Petőfi egy olyan személyben találta meg, aki nagyon szép, és akit Petőfi méltónak tartott arra, hogy verset írjon róla. 

A műfaja pedig a vers, szerelmes vers, műfaji sajátosság pedig, hogy a szeretett személyt virágmetaforizálja.

Ritmusa a rímképletből adódóan könnyed, zeneies, hangsúlyos, magyaros ritmus.

A vers hangulata szomorkás, mert a szerelme "rengeteg vadon", ami egy nehéz személyiségre vall. 

A vers műfaja az nagyon szép és jó.

A versben vannak furcsa, ismeretlen szavak, pl. "csalogány", "kies liget", de a verset nagyjából meg lehet érteni, vannak még mondatok, amit nem erőst lehet megérteni, de azon kívül nagyon szép és nagyjából érthető a vers.

Szerintem ez a vers nagyon szép, de a költő írhatott volna többet a szerelméről.

Rím, ritmus: a, b, a, b, páratlan rím.

X.D - Verselemzés - Vörösmarty: Ábránd

A vers helyzetének nem jók a körülményei és nem nyugalmas.

Az író érzelmileg szerelmes a lányba.

Nyelvi kifejezőeszközei: helyesen van írva, szerkezetileg jól felépített, a mondatok is jól össze vannak illesztve és értelmileg is jó. 

A műfaja lírai dal, mert benne van a lírai én, és dal formában jelenik meg. 

A címből azt tudhatjuk meg, hogy az író beleábrándult egy szép nőbe.

A vers helyzete az, hogy az író mindent megtenne, és bevállalná, sőt felvállalná magát a szerelméért. 

IX.E - Verselemzés - Petőfi: A virágnak megtiltani

A költő középfokban szerelmet vall. 

A szóalkotás, mondatszerkesztés nagyon szépen meg van fogalmazva, majdnem minden egyes mondatban elmondja, hogy mennyire fontos számára a lány. 

És még arra is utal, hogy nem lehet megtiltani semmit, hogy a virágok saját magukra hallgatnak, ha valamit ők elterveznek, azt ők elkészítik. 

A mű hangulata komoly, mert se nem vidám, se nem szomorú.

A szóhasználata normális, nem régies, nem modern, olyan normális.

Hangok felől nincs semmi különösség, de szóhasználat terén megfigyelhető ez: "lyány". Más példa nincs se a szóhasználat, se a szószerkezetek terén. 

A kifejezett érzelem, hogy a költő kifejezetten szereti az ő szerelmét.

A vers vizuális képet alkot magáról.

A vers műfaja líra azért, mert van benne hasonlat, megszemélyesítés. 

A költemény hangulata szomorkás, és a hangneme normál, de a vége fele kissé emelkedett. 

A költő műfaja egy szerelmes vers, aki szerelmes pár szempontjából mutatja a világot. 

IX.E - Felelés - Lírai műfajok

- Mi az ars poetica?
- Költői hitvallás.
- Jó, de az miről szól?
- Aaa.....  a költő vallásáról.

X.D - Dolgozat - Barokk eposz

A barokk eposz az nagyon rég volt, még a reneszánsz korban. Jellemző rá a templomokban való díszítés, csigás, csavaros, kagylódekorációk. 

Az eposz egy verses formájú nagy mű, emberfeletti képességekkel vagy hősökkel ellátott alkotás. 

Többnyire isteni erőktől is támogatva van a cselekmény, mert Isten nagyon sokszor közrejátszott a műben. A közösség számára sorsdöntően fontos tettet visz végbe. 

Zrínyi Miklós 1620 és 1664 között a barokk kor kiemelkedő alakja volt. 

A történet utolsó éneke arról szól, hogy Zrínyi összehívja az életben maradt katonáit, akik körülbelül 500 voltak, és összehívta őket egy békés megbeszélésre. A csatába hívta, küldte őket, hogy még az életben maradt törököket öljék meg. Zrínyi ment elől, és ő rögtön megölte Szulimánt és Delimánt. Isten megmondta nekik, hogy egy isteni sújtás fog rájuk sújtani.

A barokk kor a reformáció után következett be a reformáció. 

Az eposz egy olyan verses formájú nagyepikai alkotás, amelyek rendelkeznek a képesség felruházásában, hőse többnyire isteni erőktől is támogatva, valamint a közös számú sorsdöntő fontos tétet is visz véghez. 

Zrínyi Miklós a magyarok császárának volt kinevezve, hogy segítse őket és védje meg a háborúban a törökök ellen. 

Zrínyi Miklóst a magyarokkal együtt támadták a törökök, és megölte a török vezér fiát. 

A barokk eposzt a pompák, a díszítések jellemzik, pl. csigavonalas díszítés. 

A barokk eposz az antik kor jellemző műfaja.

X.F - Felmérő - Kármán: Fanni hagyományai

Az első felében a dolgok nagyon jól alakulnak, Fanninak is nagyon nagy érzései vannak.

Fanni erős érzelmeket táplált T-ai iránt, ezért belebetegedett.

A holdat, a magányt tartotta motívumként.

IX.F - Szövegalkotás - Húsvét

Nekem a húsvét Jézus születését jelenti és azt, hogy vége a böjtnek.

A húsvétnak a XXI. században is nagy hagyománya van. Jézus halála után kezdődött az első húsvét, és azóta évről évre újabb és újabb szokások alakultak ki.

X.F - Verselemzés - Vörösmarty: Ábránd

A vers hangulata szerelmi hangulat.

A szóhasználat rendes magyaros leírás.

A vers ritmusa hangsúlytalan.

Nincsenek feltűnő megszokott hangnemek.

A vers ritmusa időrendi mértékelés.

IX.E - Felmérő - Lírai műfajok

A himnusznak típusai: Ómagyar Mária-siralom és Kölcsey Ferenc.

X.E - Verselemzés - Csokonai: A Reményhez

A vers műfaja egy tájat ír le.

A versben nemcsak az ősz következik be, hanem a barna szemöldökű Lolli.

A műfaja szomorkás, elmeséli, hogy csak ő érti.

A vers műfaja a szerelem.

X.D - Felmérő - Zrínyi: Szigeti veszedelem

Legismertebb eposz, ide sorolható Vergilius Aeneis című műve is, mint ahogy minden kisebb mű. Többnyire szóban terjed. Filmet készítettek róluk. 200-300 évvel ezelőtt készült.

A levélből kiderült, hogy a magyarok 500 vannak, rengeteg a sebesült és a harctalan.

A magyarok kézzel-lábbal védték a hazájukat.

A magyarok erősek, mert nem estek össze.

Delimán szerelmére gondol állandóan, aki Cumilla, akinek férjét részben megölte.

X.E - Felmérő - Zrínyi: Szigeti veszedelem

A magyarok olyanok voltak, mint a támadó menyét, ha vesztésre álltak, akkor is támadtak, Zrínyi volt a vezetőjük a csatákban.

Az eposz régi műfaj, már az 1566-os években volt Zrínyi Miklós idejében, már akkor figyeltek rá az emberek. A barokk eposzt a barokk korban fedezték fel, ősi dolgokról ír.

XI.D - Verselemzés - Vörösmarty: Szózat

(A vers végén meg volt adva az évszám: 1836.) 

 A mű keletkezési körülményei az 1848-as szabadságharc előtti időszak, 1836. A költő látván a sok szenvedést, megírja a Szózatot, leírja, hogy szenved a magyar nép a török uralkodó miatt, akik Magyarországon élősködtek. 

A mű az író történetébe nagy sikert hozott, mely még nagyon sok ideig fog élni.

A mű a forradalom idején íródott, amikoris a magyarok vesztésre álltak. 

A mű címe Szózat, fohász a magyarokért Istenhez és Csaba királyfihoz. 

A mű a szabadságharc előtt íródott egy pályázatra, és először a harc ideje alatt szavalta el Petőfi Sándor. 

A vers keletkezési körülményei, 1836-ban történhetett, a magyar földön, a lázadó harcos magyarok szózata a hazáért, a honért. Buzgóságukban nyilatkoztak. 

IX.F - Verselemzés - Vörösmarty: Szózat

(A vers végén meg volt adva az évszám: 1836.)

A mű keletkezési körülményei az az idő, amikor a szabadságharc is előfordult.

Ritmusa kissé zeneies.

A Szózatot akkor írták, amikor a szabadságharc zajlott, utalhat arra is, hogy a vers hosszú terjedelmű.

XI.E - Verselemzés - Vörösmarty: Szózat

A szózat versformája ballada, 4x6-os.

A vers címe a Szózat, mely magába foglalja az író helyzetét és a körülményeit.

A vers 1836-ban íródott, amikor Árpád hadai harcoltak.

A költő a lírai énnel írta a verset.

IX.E - Verselemzés - Vörösmarty: Szózat

(A vers végén meg volt adva az évszám: 1836.)

A vers szerint a költő ott lehetett Árpád hadai között, vagy hallott a történelmi cselekvésről, de minden valószínűséggel ott lehetett, amikor költötte ezt a verset. Valószínűleg ez a vers akkor íródhatott, amikor Árpád vezér vezette a magyarokat Pannóniába.

A cím azt fejezi ki, hogy valamit szavalnak, ebből azt következtethetjük ki, hogy egy ilyen szózatról, szavalásról lesz szó. A Szózatot 1836-ban fogalmazták meg egy Pilvax nevű kávéházban. Műfaja dal, mert a hazát feldicséri, dicséri s következtethetünk erre. 

X.D - verselemzés - Balassi: Hogy Júliára talála...

A vers műfaja líra, mert vers formában van írva.

A költő a versben szép szóhasználatokat ír le "szerelmem".

A vershelyzet a szívében játszódik, mert csak Júlia kell neki, a szívében van.

A cím arra utal, hogy Balassi rátalál a szerelemre Júlia személyében.